Turul madár



A modern társadalmakban a munka központi szerepet tölt be a felnőtt lakosság jóllétének szempontjából. A foglalkozás és a munka minősége nyújtja az egyik legfontosabb pszichoszociális környezetet számunkra. A munka biztosítja az elsődleges forrását a jövedelmünknek, és a társadalmi dimenziók közül leginkább ez határozza meg a társadalmi identitásunkat és státuszunkat. Ráadásul a munka teremt lehetőséget a tanuláshoz és fejlődéshez, a sikerhez és az elégedettséghez és a tágabb társas kapcsolatok építéséhez. A munkánk által támasztott követelmények teljesítésével énhatékonyságunk is növekedhet. Munkánkért jutalmat, nyereséget, valahová tartozás érzését kaphatjuk, amellyel önértékelésünk is növekedhet (Siegrist 1996). A fejlett társadalmakban a munkavállalók a nem alvással töltött idejük felét (8 órát) munkával töltik. Összességében a munkánkból, munkahelyünkből fakadó pszichoszociális jellemzők nagy mértékben befolyásolhatják mind egészéségünket, mind pszichológiai jóllétünket. Az elmúlt négy évtized során a munka és egészség kapcsolatát felölelő kutatások egyre több bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy a kémiai, biológiai és fizikai veszélyek mellett, a munka pszichoszociális jellemzői is befolyásolják a munkavállalók testi és lelki egészségét (Salavecz 2011). Azok a munkahelyi pszichoszociális jellemzők, amelyek distresszt okoznak számtalan forrásból származhatnak. Ilyenek lehetnek például a magas követelmények, a hétvégi munka, a munkahelyi bizonytalanság, a segítő munkatársi kapcsolatok hiánya, a felettestől kapott támogatás hiánya, a nem megfelelő fizetés, megnövekedett túlórák, váltott műszak (Kopp és mtsai 2007).